A többnemzetiségű országban a németeken és magyarokon kívül éltek:
- szláv népek (lengyelek, ukránok, csehek, szlovákok, szlovének, horvátok, szerbek,bosnyákok)
- románok
- olaszok
- zsidók
Nemzetiségek (nemzeti kisebbségek) az Osztrák Császárságban
Csehországban és Morvaországban a csehek voltak többségben, Galíciában az ukránok és lengyelek. Más területeken szlovének, horvátok, olaszok éltek.
 |
| az Osztrák-Magyar Monarchia és népei |
 |
| Magyarország (Horvátország nélkül) és népei |
Nemzetiségek (nemzeti kisebbségek) Magyarországon
Horvátok: Horvátországnak – mai szóhasználattal élve – autonómiája volt. A horvát fővárosban, Zágrábban horvát parlament működött, Horvátországban a horvát hivatalos nyelv volt. A nagyrészt horvátok által lakott Dalmácia címere hiába volt viszont benne a magyar címerben, ez a terület a birodalom osztrák részéhez tartozott, ezért nem is volt része Horvátországnak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia címere (bal) és Dalmácia címere (jobb)
Dalmácia (kék mezőben három koronás leopárdfej) az osztrák és magyar címerben is szerepel, valójában az Osztrák Császársághoz tartozott.
Dalmácia (kék mezőben három koronás leopárdfej) az osztrák és magyar címerben is szerepel, valójában az Osztrák Császársághoz tartozott.
Németek – az ország különböző területein éltek, egyes magyarországi városokban még a 19. század második felében is többségben voltak: Temesvár, Brassó, Szeben, Sopron.
Szlovákok – főleg Magyarország északi részén éltek (ma ezt a területet Felvidéknek nevezzük)
Szerbek – Magyarország déli részén éltek, vársokoban is jelentős arányban (Újvidék, Szabadka, Nagybecskerek, Temesvár)
Románok – Erdélyben, a Partiumban, a Bánságban éltek, de ezen területek nagyobb városaiban számuk viszonylag alacsony volt a dualista korszak végén. 1910-ben pl. a román anyanyelvűek aránya 10% alatt volt Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen.A Bánság
Etnikai szempontból a legsokszínűbb vidék a Bánság volt, ahol éltek szerbek, románok, németek, magyarok, horvátok, zsidók, szlovákok. A terület a második világháború óta fokozatosan veszíti el soknemzetiségű jellegét. Keleti része ma Romániához tartozik, nyugati része pedig Szerbiához. A Bánság fontosabb városai: Temesvár, Lugos, Resicabánya, Karánsebes (ezek ma Romániához tartoznak) Nagybecskerek, Pancsova, Fehértemplom (ma Szerbiához tartoznak)
A zsidók
A dualizmus korában Magyarország lakosságának 4,5-5%-a volt zsidó, de az ország észak-keleti részén és a városokban ennél jóval jelentősebb volt az arányuk. Kolozsváron több mint tíz, Budapesten több mint húsz százalék , a kárpátaljai Munkácson (ma Ukrajnához tartozik) pedig a népesség több mint negyven százaléka volt izraelita. A zsidók többsége népszámlálások alkalmával magyar anyanyelvűnek vallotta magát. A dualista korszak számukra felemelkedést hozott. A városokban hatalmas zsinagógák épültek. Ezeknek egy részét Baumhorn Lipót tervezte (pl. Szegeden, Temesváron, Újvidéken). De tervezett zsinagógát a zsidó származású Komor és Jakab építőpáros is (Szabadka). A zsidók aránya rendkívül magas volt az orvosok, ügyvédek, bankárok, gyártulajdonosok között.
