III. A Monarchia öröksége - épületek és köztéri szobrok

I. Épületek

A korszak középületei (városházák, vármegyeházák, iskolák, bírósági épületek, múzeumok, könyvtárak, templomok) napjainkban is használatban vannak, és sok esetben ugyanazt a célt szolgálják, mint egykor. A korszak két domináns építészeti stílusa az eklektika, valamint a 19. század végén megjelent  szecesszió volt.

	Városházák (stílus, tervezők)	Színházak, (stílus, tervezők)	Szállodák (település, tervezők, stílus)	Zsinagógák (stílus, tervezők)
	Arad (eklektikus, Lechner Ödön)	Temesvár (eklektikus, Fellner és Helmer)	Fekete Sas (Nagyvárad, Komor Marcell, Jakab Dezső, szecessziós)	Szeged (Baumhorn Lipót)
	Kecskemét (szecessziós Lechner Ödön)	Kolozsvár (eklektikus, Fellner és Helmer)	István király szálló (Nagybánya, szecessziós)	Temesvár (Baumhorn Lipót)
	Marosvásárhely (szecessziós Komor Marcell és Jakab Dezső)	Déva (szecessziós, Komor Marcell, Jakab Dezső)	New York szálló (Kolozsvár, Pákei Lajos, eklektikus)	Újvidék (szecessziós, Baumhorn Lipót)
	Szabadka (szecessziós Komor és Jakab)	Kassa (eklektikus, Fellner és Helmer)	Pannónia szálló (Szatmár, szecessziós)	Szabadka (Komor és Jakab szecessziós)

Marosvásárhelyi iskolák, melyeknek épületei a dualizmus korából származnak:

Az iskola neve a dualizmus idején (kattints rá az iskola nevére)	A tanintézmény neve napjainkban
Katolikus Leánynevelő Intézet (Zárda)	Művészeti Líceum
Katolikus Fiúgimnázium	Unirea
Felsőbb Leányiskola	Papiu
Református Kollégium	Bolyai Líceum, Refomátus Líceum
Katonai Alreáliskola	MOGYE -  (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem)
Felső Kereskedelmi Iskola	Petru Maior Egyetem
Polgári Fiúiskola	Petru Maior Egyetem

II. Köztéri szobrok

 Azok közül, melyek az első világháború után Magyarország határain kívülre kerültek, csak néhány maradt meg, de ezek fontos szerepet töltenek be ma is a magyar közösség életében, mivel különböző ünnepségek, megemlékezések színhelyei (március 15, aradi vértanúk emléknapja, Székely Szabadság napja - március 10)

- Székely Vértanúk emlékműve - Marosvásárhely

- Szabadság-szobor – Arad

- Mátyás-szoborcsoport – Kolozsvár (itt bővebben olvashatsz róla: Adatbank) 


1919-ben elpusztított szobrok Marosvásárhelyen

Az első világháború (1914-1918) után Magyarország keleti  része (Erdély, Bánság, Partium) Romániához került. A román hatalom a dualizmus idején emelt köztéri szobrok nagy részét eltávolította. 




Marosvásárhelyen a következő szobrokat, emlékműveket rombolták le:

Bem József szobra (Széchenyi tér, vagyis a Főtér)
Kossuth Lajos szobra (Széchenyi tér)
Petőfi emlékmű (Széchenyi tér) 
II. Rákóczi Ferenc szobra (Kossuth utca és Arany János utca találkozása)