I. A Monarchia területe és uralkodói


Az Osztrák-Magyar Monarchia (bal oldalon) és Erdély  címere (jobb oldalon) külön.






A Monarchia a következő mai országok területét foglalta magába: Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina. De hozzá tartozott a mai Románia, Lengyelország, Szerbia, Ukrajna, Olaszország egy része is.







A következő országok voltak a szomszédai: Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Montenegró, Olaszország, Svájc.





Ferenc József – 1848-végén lett a Habsburg Birodalom uralkodója, az 1867-es kiegyezést követően pedig a Monarchiáé. Ausztriának császára, Magyarországnak apostoli királya volt. Még életében tereket, utcákat, hídakat, különböző intézményeket neveztek el róla. Marosvásárhelyen az ő nevét viselte a  Kultúrpalota (Ferenc József Közművelődési Ház) valamint a Kultúrpalota és a Városháza közötti utca. A Városháza tanácstermének legnagyobb színes üvegablaka őt ábrázolta. Róla nevezték el a kolozsvári egyetemet, a temesvári színházat, Brassó főterét, Budapest egyik hídját (ez ma a Szabadság-híd)



Ferenc József felesége, Erzsébet királyné rendkívül népszerű volt Magyarországon. Kultusza, tisztelete halála után csak fokozódott. Sok városban volt Erzsébet liget (Marosvásárhelyen is), emléknapját az iskolákban is megünnepelték.
 


IV. Károly – Ferenc József halála után, 1916-ban ker
ült a trónra, de 1918-ban elvesztette azt, mivel az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett. Fia, a néhány éve elhunyt Habsburg Ottó a magyarság körében népszerű volt.




Habsburg Otto édesapjával, Károllyal illetve az RMDSZ egykori elnökével és az aradi Szabadság-szobor nőalakjával, Hungáriával